In The Flowers
Nincs sok tapasztalatunk házvásárlás terén, úgyhogy amikor kitaláltuk, hogy kell egy nagyobb ház, ahol a felső szomszéd nem tud az idegeinkre menni, egy rövid listán gyűjtöttük össze az elvárásokat: legyen kert a madáretetőnek és növényeknek, legyen vagy lehessen kandalló, biciklizhető távolságban legyen Amszterdam központjától.
Amikor először beléptünk ebbe a házba, illetve a kertbe, egy szomorkás őszi napon, az első dolog, mely mindkettőnknek szemet szúrt, és amelynek következményeit a mai napig élvezzük, az a madarak magas számban való jelenléte volt. Különösen egy vörösbegyre emlékeztünk, melyet azóta sem láttunk a kertben. A ház minden negatív tulajdonságát eltakarta az a tény, hogy tele van madárral a kert. Valójában a szomszéd kertje volt tele, mint utóbb kiderült, és akiknek időközben a madáretetési szokásait már egészen kitanultuk és megállapíthatom, hogy egészen kifinomult rendszerük van a különböző madárfajták különböző igényeinek kielégítésére.
Ami a ház negatív tulajdonságait illeti... Az előző tulajdonos negyven évig dohányzott a házban, és ezért átható cigarettaszag járt át mindent, még a falakat is. Úgy gondoltuk ezt le tudjuk küzdeni és meg kell mondjam mára szinte semmi nyoma a szagnak (pedig a felújítás még nem fejeződött be teljesen.) A másik dolog, amit teljesen figyelmen kívül hagytunk a vörösbegynek és társainak hála, az az, hogy a ház valamilyen furcsa módon igen közel épült az úthoz. Az összes többi ház rendes távolságra van, csak a miénk nem. Emiatt a forgalom zaja rezegésig behatol a falakba, különösen a busz zaja, melynek a megállója szintén éppen a házunk előtt van. Amikor a busz megáll, a motor és a kipufogó éppen a ház bejáratával egy vonalban van.
Nos, mi mindezt teljesen figyelmen kívül hagytuk, illetve leküzdhető akadályoknak gondoltuk őket. Fő, hogy a fontos dolgok a helyükön vannak, (név szerint a madáretető), így a ház megvételre került. Lassan két hónapja lakunk itt, és viszonyunk folyamatosan változik a környezetünkkel (a madarakkal), különösen, hogy meglehetősen sok időt töltünk itthon a járvány miatt. Beköltözésünk óta megvolt az első saját madáretető vásárlás, az első saját madár látogatás, az első pánik a varjak miatt, az első pánik a galambhad miatt, az első rajongás a cinegék láttán (a mai napig a leghűségesebb és legkedvesebb látogatóink), megvolt az első és második madáretető csere, az első hadviselés a galambhaddal szemben (ami még mindig folyamatban van részemről...).
Mindenről igyekszem majd részletesebben beszámolni. Tegnapi friss hír a fakopáncs többszöri felbukkanása a kert körül. Lenyűgöző látvány volt!
Comments